Fontos közgazdaságtani alapvetés, hogy a pénznek időértéke van, vagyis nem mindegy, hogy egy adott összeget mikor fizetünk ki, most, vagy egy, illetve két év múlva. Valójában tehát csak az azonos időpontra vonatkozó pénzösszegek összehasonlíthatóak. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a különböző fizetési konstrukciók esetén pontosan milyen jelenértékű összeget fizetünk ki a lakásért.
Milliós különbségek
A példában egy 45 négyzetméteres lakás vásárlása szerepel, amit a 2022 negyedik negyedéves budapesti átlagos fajlagos, vagyis valamivel több, mint 1,4 millió forintos áron lehet megvásárolni. Így a lakás becsült vételára 64 millió forint. Alapnak a 20-80 százalékos fizetési konstrukciót vettük, ha ennél magasabb összeget fizetünk ki induláskor példánkban kedvezményt kapunk, amire a piacon különböző esteket látni. (A fizetési konstrukciók esetén kapott kedvezmények elméleti becslések, egyes beruházóknál az alap fizetési ütemezés a 4*25 százalékos, ahol csak ennél magasabb kezdeti befizetésnél jár kedvezmény). A kalkulációban, amennyiben a teljes összeget kifizetjük, a vételárból 8%-os kedvezményt kaphatunk, 80-20 százalékos ütemezésnél 6%, 60-40 és 50-50 százalékos fizetési ütemnél 5%-ot engednek el a fizetendő összegből, 40-60 %-nál 4%-ot, míg a 4*25%-os konstrukciónál 3%-ot. A kalkulációban diszkontrátának az állampapírokkal várhatóan elérhető hozamokat választottuk (első évben 16%, második évben 18% 1 ), a lakás elkészülése pedig 2 évvel az előszerződés követően történik. A számítás során nem számoltunk egyéb kedvezményekkel, mint ingyen beálló, vagy garázs.